Pálosszentkút Kegyhely
Pálosszentkút kegyhely hivatalos weboldala a palosszentkut.hu elérhető ide kattintva!
Úrnapja Pálosszentkúton
2020.06.24.
Úrnapi szentmise és körmenet
A Pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban Úrnapja esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” az oltáriszentséget ünnepli az egyház. Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget.
Az ünnepet a megszokott módon tartották meg Pálosszentkút Kegyhelyen, mely az ünnepi körmenetből és szentmiséből állt. A körmenetet Csaba atya vezette.
Képek:
Tovább olvasom...100 év, 100 motor
2020.03.06.
AZ 1920-BAN TÖRTÉNT FÁJDALMAS ESEMÉNYKRE MÉLTÓSÁGGAL EMÉKEZVE,
TRIANONI MOTOROS EMLÉKTÚRA-ZARÁNDOKLATOT SZERVEZÜNK JÚNIUS 1-7. KÖZÖTT.
1. Kisebb csoportokba szerveződve utazzunk. Keressük meg azokat, akikkel szívesen motorozunk együtt. Az egyes csoportok a kijelölt szálláshelyekre saját időbeosztásuk szerint érkeznek. Az út egész folyamán a csoportok külön-külön haladnak a következő cél felé. Közös program a reggeli lesz a szálláshelyeken és a szentmisék. Ezt követően minden csoport (vagy egyén) a saját időbeosztása szerint indul.
2. A szálláshelyeket mindenki maga foglalja le a Missziotours Utazási Irodán keresztül.
A jelentkezés módját tőlem lehet megtudni: palosbotond@gmail.com
3. Az utolsó szálláshelyen két éjszakát leszünk. Június 4-i programról időben fogok tájékoztatást küldeni. Ezen a napon együtt leszünk mindannyian.
4. Kérem, hogy motoros ismerőseiteknek jelezzétek az út lehetőségét! Külön köszönöm, ha a határon túl lévő magyar barátainkat is tájékoztatjátok az eseményről. Jó lenne, ha a tervezett 100 motoros nem csak az anyaországból tevődne össze.
Tovább olvasom...Petőfiszállás-Pálosszentkút Kegyhely
2019.08.26.
Petőfiszállás-Pálosszentkút
A mai Petőfiszállás község Bács-Kiskun megyében
és a Kalocsai egyházmegyében fekszik, közel Kiskunfélegyházához. Történelme során a következő neveken ismerték: Ferencszállás, Pálos-szentkút, Petőfiszállás.
Petőfiszállás - Ferencszállás néven - a XIII. században a Magyarországra beköltöző kunok egyik települése volt a Kiskunság területén. A falunak saját temploma volt. A község békés életét a XVI. században a török hódítás törte meg. A portyázó török-tatár csapatok elől a lakók a nagyobb védelmet biztosító városba, Kecskemétre költöztek. A falu határát - több más kun pusztával együtt - Kecskemét városa legelőnek bérelte. A török kiűzése után (1686) a felszabadult Jászkunságot a bécsi udvar a Német Lovagrendnek adta el. Az egykori kiváltságos terület lakói azonban sorsuk rosszabbodásába, abba hogy jobbágysorba kerültek, nem nyugodtak bele. Elérték, hogy a vételárat saját erőből visszafizetve, a szolgaságból megválthatták magukat. Ennek során - a megváltási összeghez való hozzájárulás arányában - a termőföld saját tulajdonukba került. Ez az önmegváltás, a redempció a Jászkunságban felszámolta a jobbágyságot, és létrehozta az árutermelő paraszti birtokokat. Ferencszállás-puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta meg, s továbbra is legelőként hasznosította.
A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjjeli órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, melynek vizében a nagy fénnyel tündöklő Szűz Mária alakját pillantotta meg. A hír gyorsan terjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz a csodát látni, vizéből pedig betegeiknek vittek haza. A hagyomány az eseményt azzal magyarázta, hogy annak idején a falu papja a betörő török csapatok elől a templom előtti forráskútba rejtette az Oltáriszentséget, nehogy a törökök megszentségtelenítsék.
Az 1700-as évek végén - mondja egy másik csodás történet - egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Ivott a vízből, megmosakodott, s meggyógyult: lába visszanyerte erejét. Mankóit a forrás mellett földbe szúrta, ezek kihajtottak és nagy fává terebélyesedtek. A fákat később a búcsúsok szilánkonként széthordták.
A meginduló népes búcsújárások hatására a kiskunfélegyházi Városi Tanács a helyszínen egy kőkeresztet emeltetett, ám a váci püspöki hatóság 1793-ban betiltotta a zarándoklatokat. Ennek hatására a város elrendelte a forrás betömését. Egy tanyai ember, akinek földjén a friss vetést a búcsúsok sokszor letiporták, trágyával tömte el a víz útját. Ám az a piszkot kiszórta, s még nagyobb erővel tört fel. Ezt égi intésnek tekintették, s utána senki sem mert a forráshoz nyúlni. Körülkerítették és védőtetőt húztak föléje. S egyre jöttek a zarándokok, különösen pünkösdkor és Kisasszony-napkor a Szentkúti Szűzanyához".
A búcsújárás mégis csak a múlt század második felében lendült fel. 1873-ban kápolnaépítő bizottság alakult, hogy a régi ferencszállási templom romjain újat építsenek. Az építkezéshez a régi templom köveit is felhasználták. Az alapok ásásakor talált rengeteg csontot a templom előtti kőkereszt tövében hantolták el. Egy évtized 
múlva elkészült a templom, s körülötte a keresztút tizennégy stációja.
A kiskunfélegyházi plébános ismét engedélyezte, hogy hívei búcsús kereszttel, lobogókkal vonuljanak ki a Szentkúthoz, amelynek környékét a város 1888-ban megvásárolta, s a területet fásította.
A millennium emlékére megépült a Skapulárés Szűzanya kápolnája. 1940-ben a Magyarországra visszaköltözött Pálos Rend telepedett le Szentkúton, amely ekkor kapta a Pálosszentkút nevet. Egy évtizednyi munkálkodás után azonban őket is feloszlatták.
A Kiskunság és a Duna-Tisza közének népe azonban 
nem hagyta el a pusztai búcsújáró helyet: adományaiból tovább építette és szépítette. 1958-ban készült el az esőbeállóval egybeépített keresztút, amelynek egy-egy állomását más-más település zarándokai emelték. Új védőtetőt kapott a Szentkút, megépült a lourdes-i barlang, a szabadtéri oltár, a Szent Kereszt-kápolna, s a Prágai Kis Jézus szobra, amely előtt a búcsús ünnep végén a pap megáldja a jelen lévő kisgyermekeket. Tíz éve nyílt meg a máig gyarapodó Mária-múzeum.
A szűkebb környéken kívül rendszeresen elzarándokol ide a Duna-Tisza közének és a közelebbi Tiszántúlnak a katolikus népe. A nagykőrösiek pl. a templomi lobogóik mellett mindig hozzák a magyar zászlót is, kifejezve ezzel azt, hogy hazánkért, népünkért is imádkoznak.
Az érkező búcsús csoportok megkerülik a templomot, s csak ezután sorakoznak fel az oltár előtt Mária köszöntésére. Ennek végeztével körüljárják az oltárt, s ráhelyezik adományaikat, filléreiket. Éjjel fáklyás körmenetben kerülik meg a kegyhelyet: megkapó látvány a millió apró gyertyával kilométeres sorban vonuló processzió. Ez a nagy körmenet megismétlődik az ünnepi nagymise után is. Éjjel is nyitva van a templom, ott énekelnek; imádkoznak, virrasztanak, mások a pásztorelődökhöz hasonlóan a szabadban éjszakáznak, ájtatoskodnak.
A pusztai búcsújáró hely nem építészeti emlékeivel, művészeti értékeivel tűnik ki, hanem éppen sajátos természeti környezetével. A lakott településtől, Petőfiszállás falutól távoli kegyhelyet messze kint a kiskun pusztában alig egy-két tanya övezi. Homokos talaján szőlőültetvények, szántók és legelők váltják egymást. Nagyobb facsoport csak a templom környékén látható. Nagyon alkalmas hely tehát a világ zajától való elvonulásra, a magányos vagy kisebb csoportos lelki programokra, elmélyedésre.
Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
Petőfiszállásnak saját vasútállomása van a Szeged-Kecskemét- Budapest vasútvonalon. Innen a faluból útjelző táblák segítik a tájékozódást a kb. 2 kilométerre lévő Szentkúthoz. Vonattal megközelíthető a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vasútvonalon is, a Galambos nevű megállótól gyalog. Közúton legkönnyebben a Budapest Szeged közti 5-ös számú főútvonalról érhető el.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon: Bálint Sándor írása Panoráma, Budapest, 1990. 127-130.old.)
Pálosszentkút
Az évszázadok óta ismert Mária-kegyhelyen a millennium emlékére, 1896-ban
megépült a Skapulárés Szűzanya kápolnája. 1940-ben a Magyarországra visszaköltözött pálos rend telepedett le Szentkúton, amely ekkor kapta a Pálosszentkút nevet. Egy évtizednyi munkálkodás után a kommunista hatalom feloszlatta a pálos rendet is. Az újraindulás óta a szűkebb 
környéken kívül rendszeresen elzarándokol ide a Duna-Tisza közének és a közelebbi Tiszántúlnak katolikus népe. A nagykőrösiek pl. a templomi lobogóik mellett, mindig hozzák a magyar zászlót is, kifejezve ezzel azt, hogy hazánkért, népünkért is imádkoznak. A pusztai búcsújáró hely nem építészeti emlékeivel, művészeti értékeivel tűnik ki, hanem éppen sajátos természeti környezetével. A lakott településtől, Petőfiszállás falutól távoli kegyhelyet messze kint a kiskun pusztában alig egy-két tanya övezi. Homokos talaján szőlőültetvények, szántók és legelők váltják egymást. Nagyobb facsoport csak a templom környékén látható. A kegyhely alkalmas hely tehát a világ zajától való elvonulásra, a magányos vagy kisebb csoportos lelki programokra, az elmélyedésre. Az régi kolostorépület Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
A Zarándokház
A kolostor melletti zarándokházban szállást kaphatnak mindazok, akik nem csak egy napot szeretnének eltölteni a kegyhelyen. A többágyas szobák csoportok elszállásolására is alkalmasak. A pálos atyák szívesen látják a táborozókat, a hittan-és zarándokcsoportokat és az egyéni látogatókat is, mindazokat, akik szeretnének elcsendesedni, néhány napra kiszakadni a világ forgatagából. Az étkezést egyénileg oldhatják meg, vagy előzetes megbeszélés szerint részesülhetnek abból, amit a szerzetesek is fogyasztanak. (Az ünnepeket kivéve pénteken és szombaton húsmentes az étrend.)
Érdeklődési lehetőség: Római Katolikus Plébánia 6113, Petőfiszállás-Pálosszentkút Tanya 473. Tel.: 76/700-911, Fax: 76/368-017
Miserend:
Vasárnap és ünnepnap: 8:30 (Petőfiszállás faluban a kápolnában) és 10:30 (a Kegytemplomban)
Szombaton: 18 óra
(Petőfiszállás faluban, a kápolnában)
Minden hónap elsőpéntekén virrasztás. 20 órakor rózsafüzér, 9 órakor szentmise, 10 órakor szentségimádás, keresztút és hajnalban 4 órakor záró szentmise.
A virrasztáshoz férfiak zarándoklata kapcsolódik, akik 17 órakor indulnak Kiskunfélegyházáról az Ótemplom elől Pálos-szentkútra.
Kedden, Petőfiszálláson a kápolnában 17 órakor szentmise, utána bibliaóra.
Egy élménybeszámoló a férfiak zarándoklatáról, Velkey István zarándoktársunktól.
Egy kis ízelítő:
Az első pénteki zarándokútra és virrasztásra 1 éve találtam rá Isten kegyelméből, ami Kiskunfélegyházáról indul és a pálosszentkúti Kegyhelynél folytatódik és zárul végül.
Ez az este számomra, egy csodálatos megújulást, tisztulást idéz elő. Megfelelő felkészüléssel az útra, ez a zarándoklat mindenki számára egy új kezdetet hozhat. A 15 km alatt letéve bűneinket a szentgyónásban, az új embert, a kegyelmi életet nyerhetjük el, a többi már ráadás, plusz ajándék, ami még az este ér bennünket, zarándokokat.
A megérkezéskor a kolostor ebédlőjében vár minket a finom étel, és a helyi pálos szerzetesek szeretete. A program a szentmisével folytatódik, ahol az estére lelki táplálékot kapunk és erőt. Ezután az én személyes kedvencem jön: a szentségimádás. A kihelyezett Oltáriszentséget 1 órán át imádhatjuk és adhatunk hálát az estéért. A gitárral kísért közös ének nagyon mélyen hatol az ember lelkébe, és egy csodálatos belső szeretetkapcsolat alakul ki az Istennel, aki nagyon közel van hozzánk. A keresztúton pedig végig tudjuk elmélkedni Krisztus életének utolsó állomásait, és egyfajta mély tisztelet és szeretet alakul ki bennem és bennünk Megváltónk iránt, hogy mit szenvedett el értünk.
A reggeli (hajnali 4 órás) szentmiséig szabad egyéni és csoportos virrasztásra van még lehetőség, amit én ki szoktam használni, és a folyamatos imádság, és Égi Édesanyánkkal való párbeszéd, a "nap" végére nem eredményezhet mást, mint egy megtisztult, megbékélt, és szüntelen hálát adó embert; a "világba" visszatérő emberekhez egy nagy mosolyt, bizalmat, és szeretet.
Mindenkinek jó szívvel ajánlom a virrasztást, ha át akarja élni azt az élményt, hogy újra Isten gyermeke lehet, és elkezdhet egy új életet, egy mennyeit itt a földön...
Velkey István
Elérhetőség:
Pálos Kolostor és Plébánia
6113 Petőfiszállás-Szentkút
Tanya 473
Tel.:76/700-911
Fax: 76/368-017
E-mail: antal.puskas@gmail.com
Megközelíthetőség:
Budapest felől az 5-ös, vagy az M5-ös úton, Kiskunfélegyháza után.
Soltvadkert felől Kiskunmajsa után jobbra.
Pálosszentkút Kegyhely honlapjának címe:
palosszentkut.hu
