Múlt, jelen, jövő

A község rövid története

2011.04.06.

 

A KÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE

 

A RÉGI IDŐKBŐL

 

Petőfiszállás címere  Petőfiszállás /Ferencszállás/ legrégibb történetéről meglehetősen keveset tudunk, de a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum több bronzkori edényt és szerszámot gyűjtött erről a területről. Az ásatások során több vaskori leletet is találtak, illetve fény derült arra is, hogy a szarmata területek határán itt húzódott a Csörsz árok .
  A pogány világ után, mint azt az 1875-ben végzett ásatások tanúsítják itt is elterjedt a kereszténység, mert István korabeli templom nyomaira bukkantak .
   IV. Béla idejében erre a területre is kunok költöztek, akik ekkor még nemzetiségi szervezetben éltek. Ferencszállás ebben az időben a hét kun puszta egyike volt. Ebből az időből eredhet a Ferencszállás név . A 1990-es évek végén végzett ásatások leleteiből a régészek feltételezik, hogy ezen a területen volt (a templom mögötti részen) a felvonulási vonaluk . Ennek egyik bizonyítéka a sok „kun” település is: Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa.
   Az 1559. évi budai szandzsák összeírásában ismét jelen van Ferecszállás. Ekkor Kancsor ill Karancsor faluként emlegetik ezt a területet, amely dervis Bin Abdullah tímár birtoka volt. A
Szent Vendel a pásztorok védőszentjejövedelem a defter szerint 4256 akcse. Ebben az összeírásban 24 fő szerepel. A török hódoltság alatt a kecskemétiek bérlete volt, mint a többi jász-kun puszta is . A pusztán állattartás folyt. Ebben az időszakban történt, hogy a török elől menekülők a templomhoz közeli kis forráshoz rejtették az oltáriszentséget. Ezután a pusztabeliek ide jártak imádkozni.
   1690-ben a kecskemétiek Sőtér István vicekepitánytól kérik a pusztát 9 másik pusztával együtt. A Kapitány engedve a kérésnek engedélyezi a bérletet. 1689-ben Kecskemét 8 ezüsttallérért béreli a ferencszállási pusztát.
   A Jászkunságot fegyverjog címén 1699-ben Kollonich érsek javaslatára 500.000 rénes forintért felajánlják a Német Lovagrendnek, hogy ezzel is enyhítsék az udvari kamara pénzügyi gondjait. A lovagrend zálogbirtoként kapja a területet. A császári rendelkezés szigorúan jobbágysorba süllyesztette a Jászkunság szabad rétegeit, megszüntetve ezzel autonóm jogaikat. A jászkunok többször is tiltakoznak a császári udvarnál, de hiába. 1702. június 1-jétől a Német Lovagrend birtokjoga érvénybe lépett. 1702-ben Ferencszállás puszta értékét 3956 Ft-ra tették.
   A jogaiktól megfosztott jászok és kunok csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz. Az 1712-es országgyűlésen megfogalmazták: „A Jászkunság elidegeníthetetlen, lakosai visszahelyezendők szabadságukba, kiváltságos helyzetükbe.” 1713-ban újra Kecskemét bérli a pusztát.
   1745-ben a redempcio /a föld pénzen való megváltása/ idején Félegyháza 7000 forintért váltotta meg a területet. A redempcióra Mária Terézia adománylevele alapján került sor. A terület részben közlegelő, részben a lakosok között fölosztott fö
ld . Ily módon Ferencszállás 1745-től 1952-ig Kiskunfélegyházához tartozott. Ez a térség évente több, mint 5000 marhát hajtott a Bécsi vásárra.
   1791-ben egy nyáját őrző pásztor nagy fényességet látott a forrásnál. A fénysugárból az áldást osztó Szűz Mária alakja bontakozott ki. A hír gyorsan terjedt a pusztán, s egyre többen egyre nagyobb tömegekben zarándokoltak a forráshoz.

» Tovább

Ma 2017.04.26.
Ervin napja van.

Fontos információk:

Népszavazás

2016 október 2.

 

>>A 2016 október 2-ai népszavazáshoz kapcsolódó tájékoztatót és dokumentumokat ovashat ide kattintva.>>

Keresés a honlapon:

Közadatkereső:

© 2011 Petőfiszállás Községi Önkormányzat